15. Mit jelent a nyugdíj - életszínvonal terén? (2010-es adatok alapján frissítve)

Nemrégiben megjelent a KSH „Magyarország számokban 2010” című kiadványa... Ennek alapján frissítem egy korábbi bejegyzésemben szereplő adatokat, mit is jelent az életszínvonalad terén, ha eléred a nyugdíjkorhatárt:

Az említett kiadvány szerint 2010-ben a havi bruttó átlagkereset 202.576,- Ft (nettó átlagkereset 132.628,- Ft), míg az átlagos havi nyugdíj 86.361,- Ft volt. (Az adatok szerint a bruttó átlagkereset 1,40%-kal, a nettó átlagkereset 6,86%kal, míg az átlagos nyugdíj 3,56%-kal növekedett.)

A fentiek alapján látható, hogy kicsivel növekedett a különbség az átlagos nyugdíj és a nettó átlagkereset között, ugyanis míg 2009-ben az „átlag-nyugdíj” 67,21%-a volt az átlagos nettó fizetésnek, 2010-es adatok szerint ez az arány 65,12%-ra csökkent.

Feltételezve, hogy egy átlagos nettó fizetéssel rendelkező nyugdíjba vonulásakor átlagos nyugdíjat kap, láthatjuk, hogy a havi bevétele hirtelen 46.267,- Ft összeggel csökkent. Ilyenkor ismét felmerül a kérdés: ekkora bevétel-csökkenés miként érintene Téged? Miről tudnál lemondani?

Ilyenkor szinte hallom a tiltakozó hangokat: ebben a bizonytalan helyzetben - amikor nem tudhatjuk előre, mikor is megyünk/mehetünk nyugdíjba - előfordulhat, hogy meg sem élem a nyugdíjas kort. Ez esetben meg minek takarékoskodjak, úgysem érint az ügy... Ezen „tiltakozó hangokat” el kell keserítsem, ugyanis szinte biztos, hogy megélik a nyugdíjas kort, sőt még akár tovább is élnek - csak az nem mindegy, milyen életminőségben. (Nem mellesleg úgy gondolom, arra nem lehet/nem szabad tervezni, hogy ekkor vagy akkor meg fogok halni, így ez vagy az nem fontos számomra...)

Hazánkban folyamatosan növekszik a várható élettartam, még ha „kis lépésekben” is, és egyes kutatások szerint, aki megéli az állami nyugdíjkorhatárt, várhatóan még 15 évig „élvezi” a nyugdíjas létet. „Élvezi”, így idézőjelesen, ugyanis tényleg nem mindegy, milyen életminőségben: ha pár bekezdéssel feljebb pillantasz, láthatod, hogy az átlagos nyugdíj 46.267,- Ft-tal kevesebb az átlagos nettó jövedelemnél.

Ez a különbség várhatóan még nagyobb lesz az idők folyamán, ahogy az 5. bejegyzésemben is írtam, ugyanis 2013. január 1-től kezdődően folyamatosan növelik a nyugdíjkorhatárt, illetve csökkentik az ellátás színvonalát. Néhány előrejelzés (hívhatjátok akár jóslatnak is...) szerint a nyugdíj az utolsó nettó bér 25-40%-át éri csak el, azaz az átlagos nettó jövedelemmel rendelkezőnek kb. 80-100.000,- Ft-tal (40%-os aránynál 79.577,- Ft) csökken a havi bevétele.

Miként érintene, ha ilyen mértékben csökkenne a havi bevételed? Mi az, amiről könnyen e tudnál mondani? Szeretnél hosszú-hosszú éveken át „nyomorogni”? Tudom, hogy az utolsó szó durvának hat, de valószínűleg mindenkire ilyen sors vár, aki nem tud elegendő tőkét felhalmozni aktív éveiben. (Nem beszélve arról, amit egy korábbi bejegyzésemben is írtam: a nyugdíj nem kor, hanem pénz kérdése, azaz korábban is visszavonulhatsz, ha elegendő tőke áll mögötted.)

A 2010-es „átlagemberünk” példáján keresztül vizsgáljuk meg, milyen összegű tőkére lenne szüksége, ha nem szeretné, hogy életszínvonala jelentősen csökkenjen nyugdíjba vonulásával:

A fenti számítás alapján látható, hogy átlagemberünknek nyugdíjba vonulásakor kb. 8.350.000,- Ft-os (vagy a későbbi „nyugdíjszabályok” szerint kb. 14.325.000,- Ft-os) tőkével kell rendelkeznie. Ekkor érhetné el, hogy az életszínvonala ne csökkenjen jelentősen.

Miként lehet ekkora „nyugdíj-tőkét” összegyűjteni? Ahogy korábbi bejegyzésemben is utaltam rá, nem lehetetlen ekkora tőkét összegyűjteni - feltéve, hogy elegendő időnk van rá, illetve olyan megtakarítási formát választunk, ahol számottevő reálhozamot érhetünk el. Nem véletlen, hogy ilyen esetekben nyugdíjcélú hosszútávú megtakarításnak a befektetéssel kombinált (unit-linked) biztosításokat szokták ajánlani, ugyanis ezek egyrészt biztonságosak (ahogy ezt a 10. bejegyzésemben vázoltam), másrészt általuk éves átlagban 8-9%-os reálhozam érhető el.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az alábbi táblázatban igyekeztem kiszámolni, hogy a(z állami) nyugdíjkorhatárig hátralevő idő függvényében mekkora havi megtakarításra lenne szükség a fenti „nyugdíj-tőke” összegyűjtéséhez. (Kék színnel kiemeltem a korombeli - 38 éves - férfiakra vonatkozó sort, ugyanis egyes előrejelzések szerint legkorábban 68 éves korunkban, 30 év múlva mehetünk nyugdíjba.)

A számítás során éves átlagban 8%-os reálhozammal számoltam. A hosszútávú befektetés tényleges hozama az évek folyamán - a befektetési portfólió összetételétől, a befektetési politikától és még számos tényezőtől függően - széles sávban ingadozhat, azonban éves átlagban elvárható ez a teljesítmény.

Gondolom, sokakban felmerül néhány kérdés, miszerint:

• Hogy mersz leírni ilyen számokat?
• Mi alapján számoltál?
• Honnan tudod, mi lesz 5-10-...-35-40 év múlva?
• Garantálod, hogy ennyi pénzem lesz, ha ennyi időn keresztül félreteszek egy bizonyos összeget?

Ezen kérdésekre nem olyan egyszerű válaszolni, hiszen valóban nem tudhatom, mi fog történni 5-10-...-35-40 év múlva. (Ilyenkor szoktam mondani, hogy a jósgömböm épp szervízben van és emiatt nem látok a jövőbe.) A számításaim során azonban végig jelenértéken („a pénz mostani értékén”) számoltam:

• egyrészt kiindulási alapként feltételeztem, ha most (akár holnap) az átlagemberünk elmehetne nyugdíjba, akkor a táblázatban jelzett „nyugdíj-tőkére” lenne szükséges, hogy ne csökkenjen jelentősen az életszínvonala;
• másrészt a havi megtakarítási igényt reálhozam alapján számoltam ki, így „tisztítva meg” az egész számítást az infláció hatásától (a futamidő végén összegyűlt tőke a hozammal növelt mai értéket mutatja).

Nem tudom, hosszú távon miként fog alakulni az infláció, illetve a világgazdaság folyamatait sem tudom előre megjósolni, de a fent vázolt számítás alapján talán belátható, havonta kisebb összegek megtakarításával komoly tőkét lehet összehozni - amennyiben hosszútávon gondolkozunk, nem engedve a „mindennapok csábításának”.

Természetesen nem tudok garanciát vállalni arra, hogy tényleg ekkora tőke fog számotokra összegyűlni, ha egy adott összeget havonta félretesztek egy hosszútávú megtakarításban, azonban egy dolgot biztosra vehettek: ha havonta megtakarítasz egy kisebb-nagyobb összeget egy megfelelő megtakarítási program segítségével, akkor lesz pénzed, ha pedig nem teszel félre semmit, akkor nem lesz semmid!

Amennyiben a fenti példával sikerült felkeltettem az érdeklődésed, és úgy gondolod, tényleg fontos foglalkoznunk a témával, kérlek, vedd fel velem a kapcsolatot bármely elérhetőségemen (pl. e-mail üzenetben). Egy személyes beszélgetés során felmérhetjük, Neked mekkora összeggel kellene rendelkezned nyugdíjba vonulásod időpontjában, illetve megnézhetjük, hogy ezen összeg előteremtésére milyen megoldásokat tudok javasolni.