A
legújabb információk alapján úgy érzem, ismét aktualizálnom
kell egy régebbi
bejegyzésem, ugyanis nemrég
(2013.01.09-én)
megjelent a KSH „Magyarország
számokban 2011”
című
kiadványa...
Szerinted mit
jelent az életszínvonalad terén, ha eléred a nyugdíjkorhatárt?
(Bárhogyan
is tiltakoznál a feltételezés ellen, nagy esélyed van arra, hogy
megérd az állami nyugdíjkorhatárt, sőt túl is éld azt pár
évvel...)
A
KSH említett kiadványa szerint 2011-ben a havi bruttó átlagkereset
213.094,- Ft (nettó átlagkereset 141.151,- Ft), míg az átlagos
havi nyugdíj 91.292,- Ft volt. (Az adatok szerint a bruttó
átlagkereset 5,19%-kal, a nettó
átlagkereset 6,43%-kal, míg az átlagos
nyugdíj 5,71%-kal növekedett az
előző – 2010-es – évhez képest.)
A
fentiek alapján látható, hogy ismét
növekedett a különbség az átlagos nyugdíj
és a nettó átlagkereset között, ugyanis míg 2010-ben
az „átlag-nyugdíj” 65,12%-a
volt az átlagos nettó fizetésnek, 2011-es
adatok szerint ez az arány 64,68%-ra
változott.
A
példa kedvéért feltételezzük, hogy egy átlagos nettó
fizetéssel rendelkező nyugdíjba vonulásakor átlagos nyugdíjat
kap. Ez esetben látható, hogy a havi bevétele hirtelen 49.859,- Ft
összeggel csökken. Ilyen mértékű bevétel-csökkenés miként
érintene Téged? Mi az, amiről nyugodt szívvel le tudnál mondani?
Gondolom,
ismét megszólalnak fejedben a tiltakozó hangok:
ebben a bizonytalan helyzetben
– amikor nem tudhatjuk előre, mikor is
megyünk/mehetünk nyugdíjba –
előfordulhat, hogy meg sem élem a
nyugdíjas kort. Ez esetben meg minek takarékoskodjak, úgysem érint
az ügy... Bárhogyan is
tiltakoznál, el kell „keserítselek”: szinte
biztos, hogy megéled a
nyugdíjas kort, sőt még akár tovább is élhetsz
– csak az nem mindegy, milyen
életminőségben. (Nem mellesleg úgy gondolom, arra nem lehet/nem
szabad tervezni, hogy ekkor vagy akkor meg fogok halni, így ez vagy
az nem fontos számomra...)
Lehet,
hogy meglepőnek tartod, de hazánkban
folyamatosan növekszik a várható élettartam (a
KSH adatai szerint a születéskor várható élettartam 2010-ben
74,4 év volt, ami 2011-ben 74,7 évre növekedett),
még ha ilyen „kis
lépésekben” is... Egyes
kutatások szerint, aki megéli az állami nyugdíjkorhatárt,
várhatóan még 15 évig „élvezi” a
nyugdíjas létet. „Élvezi”,
így idézőjelesen, ugyanis tényleg nem mindegy, milyen
életminőségben: ha pár bekezdéssel feljebb pillantasz, láthatod,
hogy az átlagos nyugdíj majdnem 50.000,-
Ft-tal kevesebb az átlagos nettó jövedelemnél.
Ahogy
az 5.
bejegyzésemben is írtam, a várható
nyugdíj és az utolsó nettó fizetés közötti
különbség az
idők folyamán még
nagyobb lesz. Idei
évtől kezdve – egy korábban megkezdett folyamat folytatásaként
– folyamatosan
növelik a nyugdíjkorhatárt, illetve csökkentik az ellátás
színvonalát. A
legtöbb elérhető
előrejelzés (hívhatjátok akár jóslatnak is...) szerint a
nyugdíj az utolsó nettó bér 25-40%-át éri csak el, azaz az
átlagos nettó jövedelemmel rendelkezőnek kb. 85-105.000,-
Ft-tal (40%-os aránynál 84.691,-
Ft) csökken a havi bevétele.
Téged
hogyan érintene, ha ilyen mértékben csökkenne
a havi bevételed? Mi az, amiről könnyen e tudnál mondani?
Szeretnél hosszú-hosszú éveken át „nyomorogni”?
Lehet, hogy az utolsó
szavaim durvának tartod,
de véleményem szerint mindenkire ilyen sors
vár, aki nem tud elegendő tőkét felhalmozni aktív éveiben. (Nem
beszélve arról, amit egy korábbi bejegyzésemben is írtam: a
nyugdíj nem kor, hanem pénz kérdése, azaz korábban is
visszavonulhatsz, ha elegendő tőke áll mögötted.)
„Átlagemberünk”
példáján keresztül vizsgáljuk meg, milyen összegű
tőkére lenne szükség a korábban megszokott
életszínvonal megtartásához:
Nettó átlagkereset:
141.151,- Ft/hó
|
||||
Átlagos nyugdíj
(2011-ben)
|
Várható nyugdíj
(közeljövő...)
|
|||
91.292,- Ft/hó
|
56.460,- Ft/hó
|
|||
(nettó
átlagkereset 64,68%-a)
|
(nettó
átlagkereset 40%-a)
|
|||
Kieső
jövedelem, bevétel
|
||||
49.859,-
Ft/hó
|
84.691,-
Ft/hó
|
|||
Tőke
= Kieső jövedelem x Nyugdíjas évek száma
|
||||
Tőke
=
49.859
Ft/hó x 15 év x 12 hó/év
|
Tőke
=
84.691
Ft/hó x 15 év x 12 hó/év
|
|||
8.974.620,-
Ft
|
15.244.380,-
Ft
|
A
fenti számítás szerint „átlagemberünknek”
nyugdíjba vonulásakor kb. 8.975.000,-
Ft-os (vagy a későbbi „nyugdíjszabályok”
szerint kb. 14.245.000,-
Ft-os) tőkével kell rendelkeznie – csak ebben
az esetben érhetné el, hogy az életszínvonala
ne csökkenjen jelentősen.
Véleményetek
szerint hogyan lehet
ekkora „nyugdíj-tőkét”
összegyűjteni? A
magam részéről még mindig azt állítom, hogy egyáltalán nem
lehetetlen ekkora tőkét összegyűjteni –
feltéve, hogy
elegendő időnk van rá, illetve olyan megtakarítási formát
választunk, ahol számottevő reálhozamot érhetünk el. Talán
nem véletlen,
hogy ilyen esetekben nyugdíjcélú hosszútávú megtakarításnak a
befektetéssel kombinált (unit-linked) biztosításokat szokták
ajánlani, ugyanis ezek egyrészt biztonságosak (ahogy ezt a 10.
bejegyzésemben vázoltam), másrészt általuk éves átlagban
akár 8-9%-os
reálhozam is
elérhető.
Mit
jelent ez a gyakorlatban? A következő
táblázatban igyekeztem kiszámolni, hogy a(z állami)
nyugdíjkorhatárig hátralevő idő függvényében mekkora havi
megtakarításra lenne szükség a fent szereplő
„nyugdíj-tőke” összegyűjtéséhez.
(Kék színnel kiemeltem a korombeli –
39-40 éves –
férfiakra vonatkozó sort, ugyanis egyes
előrejelzések szerint legkorábban 68 éves korunkban, nagyjából
30 év múlva mehetünk nyugdíjba.)
Nyugdíjkorhatárig
hátralevő évek
száma
|
8 974 620,-
Ft
|
15 244 380,-
Ft
|
||
tőke
összegyűjtéséhez
szükséges havi
megtakarítás
|
||||
5 év
|
127 482,- Ft/hó
|
216 542,- Ft/hó
|
||
10 év
|
51 626,- Ft/hó
|
87 693,- Ft/hó
|
||
15 év
|
27 544,- Ft/hó
|
46 787,- Ft/hó
|
||
20 év
|
16 343,- Ft/hó
|
27 760,- Ft/hó
|
||
25 év
|
10 230,- Ft/hó
|
17 377,- Ft/hó
|
||
30 év
|
6 602,- Ft/hó
|
11 214,- Ft/hó
|
||
35 év
|
4 340,- Ft/hó
|
7 372,- Ft/hó
|
||
40 év
|
2 887,- Ft/hó
|
4 904,- Ft/hó
|
A
számítás során éves átlagban 8%-os reálhozammal számoltam. A
hosszútávú befektetés tényleges hozama az évek folyamán –
a befektetési portfólió összetételétől, a
befektetési politikától és még számos tényezőtől függően –
széles sávban ingadozhat, azonban éves
átlagban elvárható ez a teljesítmény. (Ezen
kívül nem számoltam a unit-linked biztosítások, befektetések –
nem elenyésző mértékű –
költségeivel sem. Erre sajnos a blog
keretein belül nem tudok, nem merek vállalkozni, inkább a
figyelmetek szeretném felhívni a problémára.)
Valószínűleg
sokakban felmerül néhány kérdés, miszerint:
- Hogy mersz leírni ilyen számokat?
- Mi alapján számoltál?
- Honnan tudod, mi lesz 5-10-...-35-40 év múlva?
- Garantálod, hogy ennyi pénzem lesz, ha ennyi időn keresztül félreteszek egy bizonyos összeget?
Gondolom,
Ti is belátjátok, hogy ezekre
nem olyan egyszerű válaszolni: valóban nem tudhatom, mi fog
történni 5-10-...-35-40 év múlva. (Ahogy
mindig is mondani szoktam: A
jósgömböm épp szervizben
van, emiatt nem látok a jövőbe.) A
számításaim során azonban végig igyekeztem
jelenértéken („a pénz
mostani értékén”) számolni:
- kiindulási alapként feltételeztem, ha most (akár holnap) az átlagemberünk elmehetne nyugdíjba, akkor a táblázatban jelzett „nyugdíj-tőkére” lenne szükséges, hogy ne csökkenjen jelentősen az életszínvonala;
- a havi megtakarítási igényt reálhozam alapján számoltam ki, így „tisztítva meg” az egész számítást az infláció hatásától (a futamidő végén összegyűlt tőke a hozammal növelt mai értéket mutatja).
Nem
tudom, hosszú távon miként fog alakulni az infláció, illetve a
világgazdaság folyamatait sem tudom előre megjósolni, de a fent
vázolt számítás alapján talán belátható, havonta kisebb
összegek megtakarításával komoly tőkét lehet összehozni –
amennyiben hosszútávon gondolkozunk, nem
engedve a „mindennapok csábításának”.
Garanciát
továbbra sem vállalni arra, hogy tényleg
ekkora tőke fog számotokra összegyűlni, ha egy adott összeget
havonta félretesztek egy hosszútávú megtakarításban, azonban
egy dolgot biztosra vehettek: ha havonta megtakarítasz egy
kisebb-nagyobb összeget egy megfelelő megtakarítási program
segítségével, akkor lesz pénzed, ha pedig nem teszel félre
semmit, akkor nem lesz semmid!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.