24. Mit jelent a nyugdíj - életszínvonal terén? (2011-es adatok alapján frissítve)

A legújabb információk alapján úgy érzem, ismét aktualizálnom kell egy régebbi bejegyzésem, ugyanis nemrég (2013.01.09-én) megjelent a KSH „Magyarország számokban 2011” című kiadványa... Szerinted mit jelent az életszínvonalad terén, ha eléred a nyugdíjkorhatárt? (Bárhogyan is tiltakoznál a feltételezés ellen, nagy esélyed van arra, hogy megérd az állami nyugdíjkorhatárt, sőt túl is éld azt pár évvel...)

A KSH említett kiadványa szerint 2011-ben a havi bruttó átlagkereset 213.094,- Ft (nettó átlagkereset 141.151,- Ft), míg az átlagos havi nyugdíj 91.292,- Ft volt. (Az adatok szerint a bruttó átlagkereset 5,19%-kal, a nettó átlagkereset 6,43%-kal, míg az átlagos nyugdíj 5,71%-kal növekedett az előző – 2010-es – évhez képest.)

A fentiek alapján látható, hogy ismét növekedett a különbség az átlagos nyugdíj és a nettó átlagkereset között, ugyanis míg 2010-ben az „átlag-nyugdíj” 65,12%-a volt az átlagos nettó fizetésnek, 2011-es adatok szerint ez az arány 64,68%-ra változott.

A példa kedvéért feltételezzük, hogy egy átlagos nettó fizetéssel rendelkező nyugdíjba vonulásakor átlagos nyugdíjat kap. Ez esetben látható, hogy a havi bevétele hirtelen 49.859,- Ft összeggel csökken. Ilyen mértékű bevétel-csökkenés miként érintene Téged? Mi az, amiről nyugodt szívvel le tudnál mondani?

Gondolom, ismét megszólalnak fejedben a tiltakozó hangok: ebben a bizonytalan helyzetben – amikor nem tudhatjuk előre, mikor is megyünk/mehetünk nyugdíjba – előfordulhat, hogy meg sem élem a nyugdíjas kort. Ez esetben meg minek takarékoskodjak, úgysem érint az ügy... Bárhogyan is tiltakoznál, el kell „keserítselek”: szinte biztos, hogy megéled a nyugdíjas kort, sőt még akár tovább is élhetsz – csak az nem mindegy, milyen életminőségben. (Nem mellesleg úgy gondolom, arra nem lehet/nem szabad tervezni, hogy ekkor vagy akkor meg fogok halni, így ez vagy az nem fontos számomra...)

Lehet, hogy meglepőnek tartod, de hazánkban folyamatosan növekszik a várható élettartam (a KSH adatai szerint a születéskor várható élettartam 2010-ben 74,4 év volt, ami 2011-ben 74,7 évre növekedett), még ha ilyen „kis lépésekben” is... Egyes kutatások szerint, aki megéli az állami nyugdíjkorhatárt, várhatóan még 15 évig „élvezi” a nyugdíjas létet. „Élvezi”, így idézőjelesen, ugyanis tényleg nem mindegy, milyen életminőségben: ha pár bekezdéssel feljebb pillantasz, láthatod, hogy az átlagos nyugdíj majdnem 50.000,- Ft-tal kevesebb az átlagos nettó jövedelemnél.

Ahogy az 5. bejegyzésemben is írtam, a várható nyugdíj és az utolsó nettó fizetés közötti különbség az idők folyamán még nagyobb lesz. Idei évtől kezdve – egy korábban megkezdett folyamat folytatásaként – folyamatosan növelik a nyugdíjkorhatárt, illetve csökkentik az ellátás színvonalát. A legtöbb elérhető előrejelzés (hívhatjátok akár jóslatnak is...) szerint a nyugdíj az utolsó nettó bér 25-40%-át éri csak el, azaz az átlagos nettó jövedelemmel rendelkezőnek kb. 85-105.000,- Ft-tal (40%-os aránynál 84.691,- Ft) csökken a havi bevétele.

Téged hogyan érintene, ha ilyen mértékben csökkenne a havi bevételed? Mi az, amiről könnyen e tudnál mondani? Szeretnél hosszú-hosszú éveken át „nyomorogni”? Lehet, hogy az utolsó szavaim durvának tartod, de véleményem szerint mindenkire ilyen sors vár, aki nem tud elegendő tőkét felhalmozni aktív éveiben. (Nem beszélve arról, amit egy korábbi bejegyzésemben is írtam: a nyugdíj nem kor, hanem pénz kérdése, azaz korábban is visszavonulhatsz, ha elegendő tőke áll mögötted.)

„Átlagemberünk” példáján keresztül vizsgáljuk meg, milyen összegű tőkére lenne szükség a korábban megszokott életszínvonal megtartásához:

	Nettó átlagkereset: 141.151,- Ft/hó
	Átlagos nyugdíj (2011-ben)		Várható nyugdíj (közeljövő...)
	91.292,- Ft/hó		56.460,- Ft/hó
	(nettó átlagkereset 64,68%-a)		(nettó átlagkereset 40%-a)
	Kieső jövedelem, bevétel
	49.859,- Ft/hó		84.691,- Ft/hó
	Tőke = Kieső jövedelem x Nyugdíjas évek száma
	Tőke = 49.859 Ft/hó x 15 év x 12 hó/év		Tőke = 84.691 Ft/hó x 15 év x 12 hó/év
	8.974.620,- Ft		15.244.380,- Ft

A fenti számítás szerint „átlagemberünknek” nyugdíjba vonulásakor kb. 8.975.000,- Ft-os (vagy a későbbi „nyugdíjszabályok” szerint kb. 14.245.000,- Ft-os) tőkével kell rendelkeznie – csak ebben az esetben érhetné el, hogy az életszínvonala ne csökkenjen jelentősen.

Véleményetek szerint hogyan lehet ekkora „nyugdíj-tőkét” összegyűjteni? A magam részéről még mindig azt állítom, hogy egyáltalán nem lehetetlen ekkora tőkét összegyűjteni – feltéve, hogy elegendő időnk van rá, illetve olyan megtakarítási formát választunk, ahol számottevő reálhozamot érhetünk el. Talán nem véletlen, hogy ilyen esetekben nyugdíjcélú hosszútávú megtakarításnak a befektetéssel kombinált (unit-linked) biztosításokat szokták ajánlani, ugyanis ezek egyrészt biztonságosak (ahogy ezt a 10. bejegyzésemben vázoltam), másrészt általuk éves átlagban akár 8-9%-os reálhozam is elérhető.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A következő táblázatban igyekeztem kiszámolni, hogy a(z állami) nyugdíjkorhatárig hátralevő idő függvényében mekkora havi megtakarításra lenne szükség a fent szereplő „nyugdíj-tőke” összegyűjtéséhez. (Kék színnel kiemeltem a korombeli – 39-40 éves – férfiakra vonatkozó sort, ugyanis egyes előrejelzések szerint legkorábban 68 éves korunkban, nagyjából 30 év múlva mehetünk nyugdíjba.)

	Nyugdíjkorhatárig hátralevő évek száma	8 974 620,- Ft	15 244 380,- Ft
		tőke összegyűjtéséhez szükséges havi megtakarítás
	5 év	127 482,- Ft/hó	216 542,- Ft/hó
	10 év	51 626,- Ft/hó	87 693,- Ft/hó
	15 év	27 544,- Ft/hó	46 787,- Ft/hó
	20 év	16 343,- Ft/hó	27 760,- Ft/hó
	25 év	10 230,- Ft/hó	17 377,- Ft/hó
	30 év	6 602,- Ft/hó	11 214,- Ft/hó
	35 év	4 340,- Ft/hó	7 372,- Ft/hó
	40 év	2 887,- Ft/hó	4 904,- Ft/hó

A számítás során éves átlagban 8%-os reálhozammal számoltam. A hosszútávú befektetés tényleges hozama az évek folyamán – a befektetési portfólió összetételétől, a befektetési politikától és még számos tényezőtől függően – széles sávban ingadozhat, azonban éves átlagban elvárható ez a teljesítmény. (Ezen kívül nem számoltam a unit-linked biztosítások, befektetések – nem elenyésző mértékű – költségeivel sem. Erre sajnos a blog keretein belül nem tudok, nem merek vállalkozni, inkább a figyelmetek szeretném felhívni a problémára.)

Valószínűleg sokakban felmerül néhány kérdés, miszerint:

• Hogy mersz leírni ilyen számokat?
• Mi alapján számoltál?
• Honnan tudod, mi lesz 5-10-...-35-40 év múlva?
• Garantálod, hogy ennyi pénzem lesz, ha ennyi időn keresztül félreteszek egy bizonyos összeget?

Gondolom, Ti is belátjátok, hogy ezekre nem olyan egyszerű válaszolni: valóban nem tudhatom, mi fog történni 5-10-...-35-40 év múlva. (Ahogy mindig is mondani szoktam: A jósgömböm épp szervizben van, emiatt nem látok a jövőbe.) A számításaim során azonban végig igyekeztem jelenértéken („a pénz mostani értékén”) számolni:

• kiindulási alapként feltételeztem, ha most (akár holnap) az átlagemberünk elmehetne nyugdíjba, akkor a táblázatban jelzett „nyugdíj-tőkére” lenne szükséges, hogy ne csökkenjen jelentősen az életszínvonala;
• a havi megtakarítási igényt reálhozam alapján számoltam ki, így „tisztítva meg” az egész számítást az infláció hatásától (a futamidő végén összegyűlt tőke a hozammal növelt mai értéket mutatja).

Nem tudom, hosszú távon miként fog alakulni az infláció, illetve a világgazdaság folyamatait sem tudom előre megjósolni, de a fent vázolt számítás alapján talán belátható, havonta kisebb összegek megtakarításával komoly tőkét lehet összehozni – amennyiben hosszútávon gondolkozunk, nem engedve a „mindennapok csábításának”.

Garanciát továbbra sem vállalni arra, hogy tényleg ekkora tőke fog számotokra összegyűlni, ha egy adott összeget havonta félretesztek egy hosszútávú megtakarításban, azonban egy dolgot biztosra vehettek: ha havonta megtakarítasz egy kisebb-nagyobb összeget egy megfelelő megtakarítási program segítségével, akkor lesz pénzed, ha pedig nem teszel félre semmit, akkor nem lesz semmid!