11. Pénzügyek biztos alapokon

Ahogyan egy házat sem építenénk mocsaras, ingoványos talajra megfelelő alapozás nélkül, úgy a pénzügyi életünket átgondoltan kell felépítenünk - lépésről-lépésre.

Előfordulhat, hogy most sokan elgondolkodva néztek ezen sorokra: mire is gondolhatok, mikor erről beszélek. Az elmúlt időkig ez (szinte) egyáltalán nem volt téma, ugyanis eddig mindenki "építgette" a maga pénzügyi életét (ki-ki a saját tudása szerint), és alig akadt valaki, aki rávilágított volna az igazán fontos dolgokra. (Természetesen mindez egyéni megítélés kérdése, de az elmúlt időkben túl sok embert láttam nehéz anyagi helyzetben, illetve "tönkremenni" amiatt, mert "túlvállalta magát" vagy mert az életében mélyreható változások, tragédiák - munkahely elvesztése, CHF-árfolyam "elszaladása", haláleset, rokkantság, baleset... - történtek.)

Azt, hogy mit értek "pénzügyek biztos alapokon" alatt, az alábbi ábrával szemléltetném:

Ezt a háromszöget a szakirodalomban vagyonfelépítés háromszögének nevezik, és sokan sokféleképpen ábrázolják, bár lényegében mindegyik ugyanarra vezethető vissza. A magam részéről ezt az ábrázolást szoktam használni, ugyanis nagyon jól érzékelteti mindazt, amit ki akarok vele fejezni.

Tisztában vagyok azzal, hogy "fogyasztói társadalomban élünk" és mindenhonnan különböző reklámokkal, hitel- és vásárlási ajánlatokkal bombáznak bennünket, így könnyen elképzelhető, hogy valakinek hamarabb van egy - hitelre vásárolt - autója, mint egy biztosítása. Ekkor törekednie kell arra, hogy ezt a "lyukat mielőbb betömje"...

A legalsó szinten a pénzügyi életünk megalapozásához szükséges legfontosabb tényezők találhatók, melyek a következők:

• vésztartalék: olyan pénzösszeget jelent, amely egy család vagy egyén kb. negyedéves vagy féléves megélhetését fedezi. Ha bármiféle rendkívüli, váratlan esemény történne, akkor ezen összeg segítségével könnyebben átvészelhető minden, nem kerülne (annyira) veszélybe a mindennapi megélhetés.
• betegség- és balesetbiztosítás: olyan rövidebb-hosszabb távú betegség esetén nyújt védelmet, amikor emiatt "kiesnénk a munkából". Elég belegondolnunk, hogy mostanában a táppénz összege alig haladja meg a nettó bér 50%-át, így esetleges hosszabb betegség (amely lehet baleseti eredetű is) esetén jelentősen csökkenne a bevétel, így veszélybe kerülne a mindennapi megélhetés.
• élet- és rokkantságbiztosítás: lényegében gondoskodás a hozzátartozókról, mindazokról, akik számunkra fontosak, illetve akik számára fontosak vagyunk. Ha tragédia (haláleset vagy rokkantságot eredményező baleset) történne, akkor biztosítási védelem miatt a pénzügyi életünk (vagy a hozzátartozók pénzügyi élete) "nem dőlne romokba, mint valami kártyavár".
• meglevő vagyon védelme: valójában a különböző vagyonbiztosításokat jelenti. Gondolok itt a lakásbiztosításokra vagy az autók CASCO-biztosítására (nem a kötelező felelősségbiztosításra, ugyanis az lényegében nem a vagyonunkat védi, hanem szükség esetén helyettünk áll helyt). A vagyonbiztosításoknál ügyelnünk kell arra, hogy minden vagyontárgyunk lehetőleg mindig a tényleges értékén legyen biztosítva - így ezek könnyebben pótolhatók, ha bármi történne.

A következő szinten - bármily meglepő is legyen - a nyugdíj(célú megtakarítás) olvasható, amely lényegében azt eredményezi, hogy idős korunkban "se omoljon össze kártyavárként" a pénzügyi életünk. Ahogy a korábbi bejegyzéseimben is (pl. itt is) írtam, ezt az öngondoskodást nem lehet elég korán kezdeni - akkor sem, ha azt hisszük, hogy messze van még a nyugdíjkorhatár... (Emlékeztek? A nyugdíj nem kor, hanem pénz kérdése!)

Ez a két szint szükséges ahhoz, hogy minden körülmények között megtarthassuk az a vagyont, amit életünk során megszerzünk, elérünk ("vagyon megalapozása").

Az említett szintek felett találhatók mindazon pénzügyi programok, tervek, dolgok, elvárások, amelyekkel az emberek felépíthetik a vagyonukat ("vagyon felépítése"). Amikor mindezeket megszerzik, elérik, lényegében teljessé válik a pénzügyi életük, azonban ennek biztonságáért szükség van az "alsó szintekre", a vagyon megalapozására is:

• lakás: hazánkban szinte mindenki a saját tulajdonát képező lakásban, ingatlanban lakik, vagy saját lakásról/házról álmodik. Azonban nem mindegy, hogy mindez mekkora anyagi áldozatot követel meg tőle, és milyen áron (önerő/hitel) jut hozzá.
• autó: sokak számára státusz-szimbólum, néhány ember részére pedig munkaeszköz. Mindenesetre ennél sem mindegy, milyen pénzügyi erőforrásokat kell megmozgatni megszerzése érdekében, vagy a fenntartásához.
• gyermek: ezen kategória alatt értem a gondoskodást gyermekeink jövőjéről. Úgy gondolom, hogy szülőként feladatunk, kötelességünk (tőlünk telhetően) mindent megadni gyermekeink részére: elindítani őket az Életben, megadni számukra a lehetőséget, hogy képességeiket, tudásukat kamatoztatni tudják.
• hobbi: minden egyéb, ami a fenti kategóriákba nem fért bele. Gondolhattok itt akár a kétévenként világkörüli körútra is - feltéve, hogy van valaki, akinek ez a célja és meg is tudja fizetni.

Az emberek többsége élete folyamán ezt a három szintet éri el, ismeri meg. A legfelső szinten - a "vagyon kiépítése" szintjén - a közvetlen tőzsdézés, második (vagy sokadik) vállalkozás beindítása és működtetése, ingatlancélú befektetések, illetve hasonló pénzügyi programok állnak - ezt életük során keveseknek áll módjában elérni.

Emlékszem, régebben egy ismerősöm felvetette, hogy a pénzügyi életét, anyagi biztonságát tőzsdézéssel (határidős ügyletekkel) teremti meg - miközben semmiféle biztosítással, biztosítási védelemmel nem rendelkezett, csak egy nagyösszegű lakáshitellel, aminek a törlesztése sokszor gondot okozott neki. Képzelhetitek, mennyire ingatag volt a pénzügyi helyzete, "mennyire rezgett a léc"...

Az előző bejegyzésemben a befektetések főbb tulajdonságait próbáltam meg elemezni, különös tekintettel azok biztonságára. Ez alapján látható, hogy a tőzsde nem épp a biztonságáról híres, így csak azoknak javasolnám, akiknek már megfelelő (biztosítási) védelemmel rendelkeznek, és nem hiányzik a mindennapi megélhetésből az az összeg, amelyet esetleg elveszítenek. (Előfordulhat, hogy ezzel sokan nem értenek egyet, de egy mondás szerint a tőzsdén a pénzem 1.000%-át is megnyerhetem, de csak 100%-át bukhatom el.)

A vagyonfelépítés háromszögével részletesebben következő bejegyzéseimben foglalkoznék. Addig is szeretnék feltenni egy kérdést: Ha Tiéd lenne álmaid autója, életed lakása és egy pénzgyártó géppel is rendelkeznél, akkor melyikre kötnél biztosítást? Melyiket védenéd le? (Csak egy válasz adható.) Kérlek, válaszoljatok erre a kérdésre megjegyzésen vagy e-mail-en keresztül (akár rövid indoklással együtt) - kíváncsi lennék a véleményetekre.

10. Befektetések tulajdonságai - avagy Neked mi a fontosabb?

Felirat egy autószerelő műhely falán:

"Szervízünkben olcsón, gyors határidővel és megbízható minőségben dolgozunk -

azonban Ön ebből csak kettőt választhat szabadon."

Sajnos (vagy szerencsére) a befektetések terén is ugyanez érvényes: a befektetési lehetőségek három jellemző tulajdonsága közül egyszerre csak kettő teljesülhet, a harmadik tulajdonság rovására.

Ezt a három tulajdonságot a fenti ábrán, a "befektetési háromszögön" ábrázoltam, melyek:

- biztonság

- rendelkezésre állás (likviditás)

- hozam

Amennyiben azt szeretnétek, hogy megtakarításotok biztonságos helyen bármikor hozzáférhető legyen, akkor le kell mondanotok az elérhető magas hozamról. Ilyen megtakarítási formák a folyószámla, bankbetét vagy az állampapír. Látható, hogy amikor hosszabb-rövidebb távra lekötitek a megtakarításotok, magasabb hozamot érhettek el, azonban ekkor kicsit "beáldozzátok" a rendelkezésre állást.

Hozzá kell tennem, hogy ezen megtakarítási formákkal nem érhető el olyan kiemelkedően magas hozam, ugyanis:

- a folyószámlák átlagos kamata bőven az infláció alatti (jellemzően 0,1-2%);

- a banki lekötésekkel éves szinten elérhető kamat közel jár az inflációhoz, de többnyire nem éri el azt (jellemzően 3-5%);

- míg az állampapírokkal elérhető hozam általában csak kicsivel haladja meg az inflációt (jellemzően 6-8%).

Emiatt ezen megtakarítási formákkal elérhető reálhozam nagyon csekély (vagy épp negatív), így hosszútávú (ön)gondoskodásra - véleményem szerint - nem alkalmasak.

Ha olyan megtakarítási formát kerestek, ahol kiemelkedően magas hozamot érhettek el folyamatos hozzáférhetőség mellett, akkor a befektetés biztonságáról kell lemondanotok. Ilyenek például a rövid távú részvény-befektetések, a közvetlen tőzsdézés: vagy bejön, vagy nem. Esetleg ide sorolhatnám a kaszinót is, a rulettasztalt :-)
Nagy (50%-os) esélyed van arra, hogy rövid időn belül megduplázd a vagyonod: tedd pénzzé mindened, majd menj be egy kaszinóba, és a rulettasztalnál tedd fel mindet a feketére. Ha bejön, akkor megdupláztad a vagyonod (és osztozunk ;-)); ha nem, akkor én előre szóltam, hogy "csak" 50%-os esélyed van nyerni.
Elnézést kérek ezért a (nem épp humoros) viccért, csak érzékeltetni szerettem volna, hogy szerintem rövid távon csak ilyen - nem biztonságos - módszerekkel lehet hirtelen meggazdagodni. Mindenesetre a magam pénzügyi életét nem építeném ilyen ingoványos, bizonytalan alapokra - s remélem, Ti sem tesztek így.

Az általam előtérbe helyezett megtakarítási formák fő jellemzői a biztonság és a hozam, ekkor azonban le kell mondanunk a folyamatos, azonnali hozzáférhetőségről. Ilyenkor a unit-linked (befektetéssel kombinált) biztosítások, illetve különböző befektetési alapok jöhetnek szóba.
Tudom, most, hogy a válság alig múlt el (vagy még véget sem ért), illetve a pénzpiacokról zavaros híreket kapunk, sokan felszisszennek a "befektetéssel kombinált biztosítás" hallatán, megkérdezve: hogyan ajánlhatom ezeket nyugodt lelkiismerettel...
Ha végigvesszük ezen befektetések főbb tulajdonságait, akkor talán Ti is átlátjátok, miért tartom ezeket a legalkalmasabbnak a hosszútávú (ön)gondoskodásra:
- Biztosítók nem mennek, nem mehetnek csődbe: a pénzpiacon kell lennie egy biztos pontnak, amelyben minden pénzügyi szereplő megbízhat - ezek a biztosítók. Minden egyes biztosítónak rendelkeznie kell egy viszontbiztosítással, amely "megvédi", ha bajba kerül. Emiatt fordulhat elő, hogy ha egy biztosító csődközeli helyzetbe kerül, akkor vagy az állam "húzza ki a csávából", vagy egy másik biztosító menti meg, tulajdonrészt szerezve benne. Az érintett biztosító ügyfelei legfeljebb azt veszik észre az egészből, hogy a következő időszaktól már más biztosító fejléces papírját kapják az ügyeikkel kapcsolatban.
- Befektetési alapok választásával nem (olyan) kockázatos a befektetésünk: amennyiben tőzsdézni kezdenénk, sokszor egy-egy részvényből vásárolnánk nagyobb mennyiséget, így sokkal jobban ki lennénk szolgáltatva az árfolyam-ingadozásoknak. Befektetési alapok választásával azonban - az alapok befektetési politikájának megfelelően - lényegében sokkal több részvényt vásárolnánk a pénzünkért, így a befektetés kockázata sokkal inkább szétoszlik, porlasztódik. Arról nem is beszélve, hogy a befektetési alapok mögött alapkezelők állnak, a maguk szakembergárdájával, és az általuk kezelt vagyontömeg növelésére törekedve folyamatosan menedzselik a befektetéseket.
- Kockázattűrő képességünknek vagy a választott megtakarítási időszaknak megfelelően tudjuk összeállítani a befektetési portfóliót: attól függően, hogy mennyire viseljük a kockázatot (a befektetésünk árfolyamának ingadozását), illetve hogy milyen időtávra tervezünk, a biztosító által kínált befektetési alapokból szabadon választva összeállíthatjuk a befektetési portfóliónkat. Ilyenkor a havi megtakarításunkkal olyan befektetési alaphoz is hozzáférhetünk, amelyhez magánszemélyként aligha - gondolok itt arra, hogy egyes alapkezelőknél a privát vagyonkezeléshez egyösszegű 50-100 millió Ft kell.
Lehet, hogy sokan nem értenek egyet velem, de a hosszútávú megtakarításoknál nem kell folyamatosan figyelemmel kísérni az árfolyamok ingadozását. Természetesen időnként (évente-kétévente) érdemes ránézni, hol is tart a befektetésünk, de ha folyamatosan az árfolyam-görbéket bámuljuk, előfordulhat, hogy oda-vissza ugrálunk az egyes befektetési alapok között, ami hosszú távon - az egyes átváltások költségeit is beszámítva - csak ronthat az elérhető hozamon.
- A biztosítással kombinált megtakarításokban összegyűlt összeg per-, teher- és illetékmentes: az így összegyűjtött tőke nem inkasszálható, nem végrehajtható az APEH/NAV által, nem peresíthető, illetve nem képezi hagyaték részét.
- Megfelelő feltételek teljesülése esetén adómentes (SZJA és kamatadó-mentes) : jelenleg a 10 évnél hosszabb időtávra kötött biztosítások esetén lejáratkor nem kell sem SZJA-t, sem pedig kamatadót fizetnünk az összegyűlt összeg után.

Azt hiszem, a fenti sorokkal talán sikerült bemutatnom, miért is ezen befektetéseket tartom a legmegfelelőbbeknek a hosszútávú (ön)gondoskodásra. Ha még valami kérdésetek lenne, nyugodtan tegyétek fel itt a blogon keresztül, vagy e-mailben.

9. Befektetések "természete"...

Most, hogy ismét valamiféle válság van kialakulóban (vagy még el sem múlt?), rendszeresen látok embereket, akik különböző árfolyamgörbéket böngésznek azon gondolkodva, vajon jól teljesít-e a befektetésük, milyen hozamokra számíthatnak.

Ilyenkor sokszor érzelmi alapon hoznak döntést, ami azonban hosszútávon - enyhén szólva - nem kifizetődő. Mindezt talán az okozza, hogy nem igazán ismerik a különböző befektetések természetét, nem látják át a működésüket.

Úgy gondoltam, hogy ennek bemutatása, ismertetése céljából végezzünk egy "gondolat-kísérletet":

Tegyük fel, hogy 2.000.000 Ft összeggel indítunk egy egyösszegű (egyszeri, kezdeti befizetéssel járó), 20 éves időtartamú befektetést. Induláskor a befektetési alap egységeiből (az egyszerűség és könnyebb számolás kedvéért) 1,0000 Ft/db áron vásárolunk 2.000.000 db befektetési egységet.

Az idő folyamán a befektetési egységek értéke az alábbi ábra szerint alakul:

Az árfolyam ingadozása ellenére sem szabadulunk meg az induláskor megvásárolt befektetési egységeinktől, s a számukat sem gyarapítjuk, így a 20. év végére ugyanúgy 2.000.000 db befektetési egységgel rendelkezünk. A futamidő lejártakor azonban - tegyük fel - a befektetési egységeink árfolyama 4,0000 Ft/db, így a rendelkezésünkre álló egységek 8.000.000,- Ft-ot érnek. A hozam 6.000.000,- Ft, azaz teljes futamidőre vetítve 300%.

Amennyiben ugyanezt a 2.000.000 Ft összeget 20 évre elosztva, évi 100.000 Ft-os részletekben fizetjük ki, akkor a befektetésünk - ugyanazon árfolyamgörbe esetén - a következőképpen alakul:

 A görbén feltüntetett számadatok az aktuális befizetési időponthoz tartozó árfolyamot jelentik, azaz induláskor 1,000 Ft/db áron 100.000 Ft összegért vásárolunk 100.000 db befektetési egységet, míg az 1. évi befizetésnél 0,7834 Ft/db áron ugyanezen összegért 127.647 db egységet kapunk. Az egyes befizetések/vásárlások adatait (100.000,- Ft/év folyamatos díjas megtakarítást feltételezve) az alábbi táblázatban gyűjtöttem össze:

Időszakok / évek száma	Befektetési egységek
	egységára	vásárolt darabszám
0	1,0000 Ft/db	100 000 db
1	0,7834 Ft/db	127 647 db
2	2,8358 Ft/db	35 263 db
3	1,8973 Ft/db	52 707 db
4	1,2354 Ft/db	80 942 db
5	3,9671 Ft/db	25 207 db
6	2,4513 Ft/db	40 795 db
7	0,4510 Ft/db	221 740 db
8	1,4623 Ft/db	68 387 db
9	1,8799 Ft/db	53 194 db
10	3,3212 Ft/db	30 109 db
11	3,7247 Ft/db	26 848 db
12	3,6183 Ft/db	27 637 db
13	3,6012 Ft/db	27 768 db
14	2,7198 Ft/db	36 767 db
15	0,5960 Ft/db	167 783 db
16	0,8646 Ft/db	115 655 db
17	3,0433 Ft/db	32 859 db
18	3,4214 Ft/db	29 228 db
19	0,4265 Ft/db	234 444 db
20	4,0000 Ft/db	25 000 db
Összesen:		1 559 980 db

A fenti táblázatból látható, hogy ugyanazon árfolyam-görbe mellett a folyamatos díjas befektetéssel összesen 1.559.980 db befektetési egységet tudtunk vásárolni, amely a futamidő végi egységárnak megfelelően 6.239.920,- Ft-ot ér. A hozam ekkor az összes befizetéshez képest 4.239.920,- Ft, azaz a teljes futamidőre vetítve kb. 212%. Ez kicsivel alacsonyabb, mint az egyösszegű befektetésnél elérhető hozam, azonban - szerintem - sokkal inkább finanszírozható. (Nem hiszem, hogy sokan vannak közületek, akik minden gond nélkül el tudnak indítani egy 20 éves, egyösszegű befektetést 2.000.000 Ft összeggel.)

Az összehasonlítás kedvéért vizsgáljunk meg egy másik árfolyamgörbével rendelkező befektetést, amelyet - az eredetileg vizsgált befektetéssel együtt, azzal összehasonlítva - az alábbi diagramon ábrázoltam. Szerinted melyik befektetéssel lehet nagyobb hozamot elérni?

 Lehet, hogy kissé meglepő, de a piros színű árfolyamgörbével rendelkező befektetéssel! Az egyes befizetések/vásárlások adatait (mindkét befektetésre vonatkozóan, 100.000,- Ft/év folyamatos díjas megtakarítást feltételezve) az alábbi táblázatba gyűjtöttem össze:

Időszakok / évek száma	Befektetési egységek		Befektetési egységek
	egységára (kék görbe)	vásárolt darabszám	egységára (piros görbe)	vásárolt darabszám
0	1,0000 Ft/db	100 000 db	1,0000 Ft/db	100 000 db
1	0,7834 Ft/db	127 647 db	0,2611 Ft/db	382 940 db
2	2,8358 Ft/db	35 263 db	1,4179 Ft/db	70 526 db
3	1,8973 Ft/db	52 707 db	0,9486 Ft/db	105 415 db
4	1,2354 Ft/db	80 942 db	0,6177 Ft/db	161 885 db
5	3,9671 Ft/db	25 207 db	1,9836 Ft/db	50 414 db
6	2,4513 Ft/db	40 795 db	1,2256 Ft/db	81 590 db
7	0,4510 Ft/db	221 740 db	0,2255 Ft/db	443 481 db
8	1,4623 Ft/db	68 387 db	0,7311 Ft/db	136 773 db
9	1,8799 Ft/db	53 194 db	0,9400 Ft/db	106 388 db
10	3,3212 Ft/db	30 109 db	1,6606 Ft/db	60 218 db
11	3,7247 Ft/db	26 848 db	1,8623 Ft/db	53 696 db
12	3,6183 Ft/db	27 637 db	1,8092 Ft/db	55 274 db
13	3,6012 Ft/db	27 768 db	1,8006 Ft/db	55 537 db
14	2,7198 Ft/db	36 767 db	1,3599 Ft/db	73 534 db
15	0,5960 Ft/db	167 783 db	0,2980 Ft/db	335 566 db
16	0,8646 Ft/db	115 655 db	0,4323 Ft/db	231 311 db
17	3,0433 Ft/db	32 859 db	1,5216 Ft/db	65 719 db
18	3,4214 Ft/db	29 228 db	1,7107 Ft/db	58 455 db
19	0,4265 Ft/db	234 444 db	0,2133 Ft/db	468 887 db
20	4,0000 Ft/db	25 000 db	4,0000 Ft/db	25 000 db
Összesen:		1 559 980 db	← →	3 122 609 db

A fenti táblázatból látható, hogy a piros színnel ábrázolt árfolyamgörbével rendelkező befektetés látszólag mindig rosszabbul teljesített, mint a kék színű, azonban valójában folyamatosan olcsóbban vásárolt, így ugyanazon összegért több befektetési egységet tudtunk vásárolni.

Ennek megfelelően a piros színnel jelképezett befektetéssel a futamidő végére 3.122.609 db befektetési egységet tudtunk vásárolni, amely az utolsó egységárnak megfelelően 12.409.436,- Ft-ot ér. A hozam ekkor az összes befizetéshez képest 10.409.436,- Ft, azaz a teljes futamidőre vetítve kb. 520%.

Természetesen tudom, hogy a valóságban az árfolyamgörbék nem változnak ilyen szélsőségesen, mindezt csak azért alakítottam ki ilyenre, hogy szemléletesebb legyen. Csupán azt szerettem volna bemutatni, hogy egy nagyösszegű befektetés helyett érdemes kicsiben is gondolkodni: hosszútávon közel olyan jó (vagy talán még jobb) hozam érhető el havi 8.500,- Ft-os megtakarítással (ez éves szinten kb. 100.000,- Ft-nak felel meg), mint egyszeri 2.000.000,- Ft befektetésével.

Az elérhető hozam mértéke (aránya) elsősorban a futamidőtől és a befektetés kockázatától függ, de erre inkább egy következő bejegyzésemben térnék ki.

8. Miért fontos félretenni, megtakarítani?

Az előző bejegyzésemből is kiderül, mennyire fontosnak tartom az öngondoskodást, hogy mennyit számít, ha a havi bevételedből félre tudsz tenni 10%-ot...

Úgy vélem, csak egyetlen VALAKI van, akire mindig, minden körülmények számíthatsz, aki sosem fog Neked hátat fordítani: TE magad - csak MAGADra számíthatsz. Nem tudhatod, mi lesz 5-10-15-20-25-30-... év múlva, amíg eléred a(z állami) nyugdíjkorhatárt, de ha gondoskodsz magadról, akkor biztos lehetsz abban, hogy lesz pénzed, lesz valamekkora tőke a hátad mögött, ami csak a Tiéd, melynek felhasználásáról, mely felett csak Te rendelkezhetsz.

Mikor szóba kerül, hogy a bevételből félre kellene tenni 10%-ot, hogy a későbbiekben könnyebben legyünk úrrá az "Élet nehézségein" (hirtelen jött anyagi nehézségek, állás elvesztése, hosszas betegség, baleset, tragédia,... nyugdíj), sokan értetlenül néznek rám: a mai helyzetben ezt nehéz (vagy egyáltalán lehetetlen) megoldani.

Mindezt megértem, csak úgy látom, sokszor könnyebb kifogásokat keresni, miért is nem megoldható, mintsem azon elgondolkodni, hogyan tudnánk megoldani... Ilyenkor mindig el szoktam mondani, hogy ez - mármint a megtakarítás, takarékoskodás fontossága - nem "újkeletű találmány", hanem már a Bibliában is szerepelt (Mózes I. könyve, 41. fejezet, 17-36. vers):

17. Monda azért a Fáraó Józsefnek: Álmomban ímé állok vala a folyóvíz partján.
18. És ímé a folyóvízből hét kövér és szép tehén jő vala ki, és legel vala a nádasban.
19. S ímé azok után más hét tehén jő vala ki, nagyon ösztövérek, rútak és hitványak; egész Egyiptom földén nem láttam azokhoz hitványságra hasonlókat.
20. És elnyelék az ösztövér és rút tehenek, az elébbi hét kövér tehenet.
21. És azok gyomrukban valának, de nem tetszik vala meg, hogy gyomrukban volnának, mert külsejök oly rút vala, mint az előtt. És felserkenék.
22. És láttam álmomban, és ímé hét gabonafej nevekedik vala egy száron, mind teljes és szép.
23. És ímé hét összeaszott, vékony, keleti széltől kiszáradt gabonafej nevekedik vala azok után,
24. És elnyelék a vékony gabonafejek a hét szép gabonafejet. És elmondám az írástudóknak, de senki sincs, a ki megmagyarázza nékem.
25. És monda József a Fáraónak: A Fáraó álma egy és ugyanaz; a mit Isten cselekedni akar, azt jelentette meg a Fáraónak.
26. A hét szép tehén, hét esztendő, a hét szép gabonafej az is hét esztendő; az álom egy és ugyanaz.
27. A hét ösztövér és rút tehén pedig, melyek amazok után jöttek ki, az is hét esztendő, és a hét vékony, keleti széltől kiszáradt gabonafej, az az éhségnek hét esztendeje.
28. Ez az a mit mondék a Fáraónak, hogy a mit Isten cselekedni akar, megmutatta a Fáraónak.
29. Ímé hét esztendő jő, és nagy bőség lesz egész Egyiptomban.
30. Azok után pedig következik az éhség hét esztendeje, s minden bőséget elfelejtenek Egyiptom földén, és megemészti az éhség a földet.
31. És nem ismerszik meg az elébbi bőség e földön az utána következő éhség miatt, mert igen nagy lesz.
32. Hogy pedig a Fáraó álma kettős, kétszeres vala, onnan van, mert Istennél elvégezett dolog ez, és siet az Isten azt véghez vinni.
33. Most azért szemeljen ki a Fáraó egy értelmes és bölcs férfit, és tegye Egyiptom földén gondviselővé.
34. Cselekedje ezt a Fáraó és rendeljen tiszttartókat az országnak, és szedjen ötödöt Egyiptom földén a hét bő esztendőben.
35. És takarítsák be a következő jó esztendők minden termését, és gyűjtsenek gabonát a Fáraó keze alá, élelműl a városokban, és tartsák meg,
36. És legyen az élelem tartalékban az ország számára az éhség hét esztendejére, melyek elkövetkeznek Egyiptom földére, hogy el ne vesszen e föld az éhség miatt.

Tudom, hogy a fenti idézettel kissé(?) megszegtem az alapszabályt, mely szerint vallásról, illetve politikáról nem nyilatkozunk, ugyanis a vallási nézetei, politikai hovatartozása minden embernek a "személyes belügye", de ezt - úgy érzem - mindenképpen le kellett írnom ide.

Nem kell vallásosnak lenned, nem muszáj minden szavát elhinned, azonban észre kell venned a párhuzamot: amíg dolgozni tudsz, gondoskodni tudsz magadról és hozzátartozóidról, addig ez az időszak számodra a "HÉT BŐ ESZTENDŐ"-t jelenti, azonban előbb-utóbb bekövetkezik az az időszak, amikor elveszted a munkaképességed (hosszabb-rövidebb időre, átmenetileg vagy véglegesen), ami viszont a "HÉT SZŰK ESZTENDŐ"-nek felel meg. (Ráadásul a fenti idézetben - a 34. versben - ötödről, azaz a bevétel 20%-áról írnak, miközben - egy idejében elkezdett hosszútávú - megtakarítás esetén elegendő lehet a havi bevétel 10%-a is.)

Amennyiben semmiféle megtakarítással nem rendelkezel, most kell elkezdened, amíg módod és lehetőséged, illetve elegendő időd van a megfelelő tőke összegyűjtésére. Ne feledd: minél inkább halogatsz, minél inkább a "kifogásokat keresed", később annyival nehezebb dolgod lesz.

Ha gondolod, keress meg, és üljünk le megbeszélni, mire lenne szükséged, az mennyibe is kerülne, és milyen megoldásokat tudnék javasolni - mindezt természetesen teljesen díjmentesen, illetve mindenféle kötelezettségvállalás nélkül. (Amennyiben e-mail üzenetben elküldöd a neved és elérhetőséged, szívesen felhívlak, időpont-egyeztetés céljából.)

7. Mit jelent a nyugdíj - életszínvonal terén?

Visszakanyarodva a blogom eredeti témájához - a nyugdíjhoz - vizsgáljuk meg, mekkora életszínvonal-csökkenést jelent a nyugdíjba vonulás...

Személyre szabott adatokkal sajnos nem tudok számolni, hiszen eddig nem volt alkalmam Veled - a bejegyzésem olvasójával - leülni beszélgetni, mindez mit jelentene számodra, emiatt a KSH "Magyarország számokban 2009" című kiadványában (a 31. oldalon) található adatokat használtam fel.

A kiadványban szereplő adatok szerint a havi bruttó átlagkereset 199.775,- Ft volt (nettó átlagkereset 124.086,- Ft), míg az átlagos havi nyugdíj 83.393,- Ft (az átlagos nyugdíj összege az átlag nettó fizetés 67,21%-a). 

A fenti adatok alapján megállapítható, hogy nyugdíjba vonuláskor az átlagos keresettel rendelkező személy bevétele havi szinten 40.693,- Ft-tal csökken (ha átlagos mértékű nyugdíjat kap). Belegondoltatok már abba, hogy ilyen mértékű bevétel-csökkenés miként hatna az (aktív éveitek alatt elért és felépített) életszínvonalatokra? Mennyi mindenről kellene lemondanotok, amit addig természetesnek tartottatok?

Statisztikai adatok alapján aki megéli a nyugdíjkorhatárt, az még 15 évig "élvezi a nyugdíjas létet" - ám közel sem mindegy, milyen életminőséggel, milyen életszínvonalon!

Amennyiben a példánkban szereplő "átlagember" nem szeretné, hogy jelentősen csökkenjen az életszínvonala, nyugdíjba vonuláskor 7.324.740,- Ft tőkével kell rendelkezzen.

TŐKE = (nettó átlagkereset - átlagos nyugdíj) * nyugdíjas évek száma

TŐKE = (124.086,- Ft/hó - 83.393,- Ft/hó) * 15 év * 12 hó/év

TŐKE = 40.493,- Ft/hó * 180 hó = 7.324.740,- Ft

Mindez a számítás csak a jelenlegi "nyugdíj-szabályok" mellett igazak... Emlékeztek még az 5. bejegyzésben leírtakra? A nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatt egyrészt emelik a nyugdíjkorhatárt, másrészt csökkentik (jelentősen csökkentik) az ellátás színvonalát - 2013. január 1-től kezdődően.

Emiatt feltételezhetjük, hogy "átlagemberünk" nyugdíjba vonuláskor nem a nettó fizetése 67,21%-ának megfelelő átlagos nyugdíjat kapja, hanem csak annak 40%-át. Ez havi szinten 74.452,- Ft-os bevételkiesést jelent, amelyet a "nyugdíjas élet" folyamán pótolni kellene ahhoz, hogy ne kelljen "nyomorognia". Ehhez azonban 13.401.360,- Ft-os tőke szükséges...

TŐKE = (1-0,4) * nettó átlagkereset * nyugdíjas évek száma

TŐKE = 0,6 * 124.086,- Ft/hó * 15 év * 12 hó/év

TŐKE = 74.452,- Ft/hó * 180 hó = 13.401.360,- Ft

Neked rendelkezésre áll a fent említett összegek bármelyike? Amennyiben igen, vagy pedig már van megfelelő mértékű nyugdíjcélú megtakarításod, akkor nincs miért aggódnod... Ha semmiféle (megfelelő) nyugdíjcélú megtakarításod nincs, vagy nem rendekezel a fenti összegek egyikével sem, akkor ideje cselekedned!

A különböző megtakarítások "alap-igazságát" a TŐKE = PÉNZ * IDŐ képlettel írhatjuk le. Ebből - bármily meglepő - a legfontosabb tényező az IDŐ, amely a megfelelő TŐKE összegyűjtésére rendelkezésünkre áll, épp ezért egyáltalán nem szabad halogatni semmit, hanem most kell cselekedni, bármilyen távolinak tűnjön a nyugdíjba vonulás.

Sajnos a banki megtakarítási formák nem a legmegfelelőbb nyugdíjcélú megtakarítások, ugyanis hosszútávon csekély (vagy nulla) reálhozamot eredményeznek. (Gondolom, a reálhozam fogalmát a közelmúlt magánnyugdíjpénztári kifizetéseinek tükrében nem kell elmagyaráznom: röviden a reálhozam a hozam és infláció különbsége.)

Ha a példánkban szereplő "átlagemberünk" olyan befektetést választ, mellyel rendkívül csekély (akár nulla) reálhozam érhető el, akkor az alábbi táblázatban összefoglalt havi megtakarítással kell rendelkezni a nyugdíjkorhatárig hátralevő időtől függően:

Nyugdíjkorhatárig hátralevő évek száma	7 324 740 Ft	13 401 360 Ft
	tőke összegyűjtéséhez szükséges havi megtakarítás
5 év	122 079 Ft/hó	223 356 Ft/hó
10 év	61 040 Ft/hó	111 678 Ft/hó
15 év	40 693 Ft/hó	74 452 Ft/hó
20 év	30 520 Ft/hó	55 839 Ft/hó
25 év	24 416 Ft/hó	44 671 Ft/hó
30 év	20 347 Ft/hó	37 226 Ft/hó
35 év	17 440 Ft/hó	31 908 Ft/hó
40 év	15 260 Ft/hó	27 920 Ft/hó

Az igazat megvallva, "szép nagy számokat" láthatunk a fenti táblázatban. Ha tényleg igaz, hogy a korombeli (azaz 38 éves) férfiaknak 68 éves nyugdíjkorhatárral kell számolniuk, akkor elvileg 30 évük van hátra a nyugdíjig. Ez esetben azonban a megfelelő "nyugdíj-tőke" összegyűjtéséhez havi 20.347,- Ft-os (vagy 37.226,- Ft-os) megtakarításra lenne szüksége, ami az "átlagemberünk" jövedelmének 16,40%-a (30%-a). Ekkor azonban mi marad a megélhetésére???

Megoldást egyedül olyan megtakarítási formák jelenthetnek, melyek ténylegesen érzékelhető reálhozammal rendelkeznek. (Ilyenek például a részvény-alapú befektetések, melyek hosszútávon 13-15%-os hozammal, azaz kb. 8-9%-os reálhozamot érnek el.) Nemhiába mondta Albert Einstein, hogy "A világ legnagyobb matematikai felfedezése a kamatos kamat". :-) Amennyiben az "átlagemberünk" olyan befektetést választ, amelynek reálhozama 8%, akkor a nyugdíjkorhatárig hátralevő idő függvényében az alábbi havi megtakarítással kell rendelkeznie, hogy a megfelelő tőkét összegyűjthesse:

Nyugdíjkorhatárig hátralevő évek száma	7 324 740 Ft	13 401 360 Ft
	tőke összegyűjtéséhez szükséges havi megtakarítás
5 év	96 339 Ft/hó	176 261 Ft/hó
10 év	39 014 Ft/hó	71 380 Ft/hó
15 év	20 815 Ft/hó	38 084 Ft/hó
20 év	12 350 Ft/hó	22 596 Ft/hó
25 év	7 731 Ft/hó	14 145 Ft/hó
30 év	4 989 Ft/hó	9 128 Ft/hó
35 év	3 280 Ft/hó	6 001 Ft/hó
40 év	2 182 Ft/hó	3 992 Ft/hó

Előfordulhat, hogy a számításom nem a legpontosabb, de nagyságrendileg helyesek az adatok, és már sokkal "barátibbak" a fenti táblázathoz képest. Ez esetben már csak havi 4.989,- Ft-os (vagy 9.128,- Ft-os) megtakarításra lenne szükség, ami az "átlagemberünk" jövedelmének 4,02%-as (7,36%-a). Úgy vélem, ilyen mértékű megtakarítás már könnyebben kigazdálkodható!

Remélem, a fenti példával sikerült felkeltenem az érdeklődésed, és bemutatnom, milyen fontos is foglalkoznunk a témával, akkor ha oly távolinak is tűnik. Ha kíváncsi vagy, Neked mekkora összeggel kellene rendelkezned nyugdíjba vonulásod időpontjában, illetve érdekel, hogy ezen összeg előteremtésére milyen megoldásokat tudok javasolni, kérlek, vedd fel velem a kapcsolatot bármely elérhetőségemen (pl. e-mail üzenetben).