Az
elmúlt hónapokban többször hallottam (elsősorban kormányzati
oldalról), hogy saját tulajdonú lakás minden embernek joga...
Lehet,
hogy ezzel nem leszek túl népszerű, de véleményem szerint a
saját tulajdonú lakás nem jog, hanem lehetőség!
Hihetetlennek
tűnik, de Magyarországon tíz lakásból kilenc magántulajdonban
van, amivel az Európai Unión belül (vagy talán világ összes
országát tekintve) éllovasnak számítunk. A bérlakások arányát
tekintve azonban sereghajtóknak számítunk - a szociális
bérlakások 5%-os arányát tekintve. (Más európai országokban a
saját tulajdonú lakások aránya 40-50% között mozog.)
Lényegében
megértem, sokan miért tartják/tartották fontosnak, hogy saját
tulajdonú lakásban lakhassanak, hiszen elég sok évet eltöltöttem
különböző bérelt lakásokban – azok minden bizonytalanságával
együtt. Talán emiatt is fordulhatott elő, hogy sokan minimális
önerővel belevágtak a „saját lakás-projektbe”: olyan mértékű
hiteleket vettek fel, amelyek törlesztése a hitel felvételekor is
nehezen volt megoldható. Az elmúlt időszak sajnálatos eseményei
miatt rengeteg ember/család került nehéz helyzetbe, egyre
nehezebbé (sok esetben „lehetetlenné”) vált a hitel
törlesztése és akár el is veszthették a lakásukat...
Talán
ezért is érdemes lenne megvizsgálnunk, jó döntés-e minimális
önerővel megvásárolni saját tulajdonú lakásunkat...
Erre
vonatkozóan egy „gondolat-kísérletet” szeretnék bemutatni:
tegyük fel, hogy egy fiatal pár szeretné megvenni életük első,
saját lakását. Ki is néztek maguknak egy kétszobás,
téglaépítésű, 45 m2-es lakást egy kb. 5 éve épült
társasházban 12.500.000,- Ft-ért. (Tisztában vagyok azzal, hogy
mostanában eléggé „beállt” az ingatlanpiac – nagyon sok
lakás eladó, alig van rá kereslet, így viszonylag olcsón lehetne
megfelelő lakáshoz jutni.)
A
jelenleg érvényben levő szabályok szerint a lakás
megvásárlásához minimum 25%-os önerővel kell rendelkezni, ez a
„minta-párunk” esetében 3.125.000,- Ft-ot jelent, amelyet
valami úton-módon elő is teremtenek, így a lakás vételárának
fennmaradó részét (75%-át, azaz 9.375.000,- Ft-ot) oldanák meg
lakáshitelből.
A
bankok jelenlegi (2012. január végi) hitelajánlatait
végigböngészve láthatjuk, hogy 9.375.000,- Ft hitelösszeg havi
törlesztése kb. 90.000-95.000,- Ft között alakul, 20 éves
futamidővel és átlag 10,5-11,0%-os THM-mal számolva.
A
mostani gazdasági helyzetben egyáltalán nem biztos, hogy
bárhol-bármelyik banktól megkapnánk a szükséges hitelösszeget,
de tételezzük fel, hogy a „minta-párunk” megkapja, HUF-alapon,
95.000,- Ft/hó törlesztéssel, 20 éves futamidőre. (Ilyen összegű
törlesztéshez azonban kb. 285.000,- Ft-os havi nettó
fizetést/bevételt kell igazolni, ami nem könnyű feladat.)
Feltételezve, hogy a teljes futamidő alatt nem változik a
törlesztés mértéke, a 9.375.000,- Ft hitelre összesen
22.800.000,- Ft-ot fizetnek vissza (95.000,- Ft/hó x 12 hó/év x 20
év).
Van
azonban másik út, más lehetőség is: egy ideig lakást bérelni,
mellette takarékoskodni, hogy növelhessük az önerőt, és csak
utána belevágni a „saját lakás-projektbe”...
Tegyük
fel, hogy a „minta-párunk” első lépésként inkább egy lakást
bérel 5 évig, emellett lakáselőtakarékosságba kezdenek
mindketten, ezzel igyekezve növelni az önerejüket...
A
lakások bérleti díja mostanában 1.400-1.500 Ft/m2
körül alakul Budapesten, így ha „minta-párunk” kibérel egy
35 m2-es, másfél szobás lakást, akkor kb. 52.000,-
Ft/hó bérleti díjjal számolhatnak. Emellett mindketten kötnek
egy-egy lakástakarékpénztári szerződést 20.000-20.000,- Ft/hó
díjjal, így maximálisan kihasználhatják az állami támogatást
(éves befizetés 30%-a, de legfeljebb 72.000,- Ft). Így 5 év alatt
az addig meglevő önerejükhöz (3.125.000,- Ft-hot) további
3.120.000,- Ft-ot tudnak hozzátenni (2 x 20.000,- Ft/hó x 12 hó/év
x 5 év x 1,3).
A
takarékoskodásuknak köszönhetően így 5 év múlva 6.245.000,-
Ft önerővel rendelkeznek, így az eredeti példában szereplő 45
m2-es, kétszobás lakás megvásárlásához már csak(?)
6.255.000,- Ft hitelösszegre lenne szükségük (feltételezve, hogy
a lakás vételára nem növekedett).
A
banki hitelajánlatok alapján 6.255.000,- Ft hitel esetén hasonló
futamidő és THM mellett 61.000-65.000,- Ft/hó törlesztéssel
számolhatunk, melyhez elegendő kb. 195.000,- Ft/hó havi nettó
fizetést/bevételt igazolni.
Havi
65.000,- Ft-os törlesztéssel számolva a 20 éves futamidő alatt
„minta-párunk” a 6.245.000,- Ft-os lakáshitelre összesen
15.600.000,- Ft-ot fizet vissza (futamidő alatt változatlan
törlesztőrészlettel számolva). Ha ehhez hozzáadjuk a lakásbérlés
összes költségégét (52.000,- Ft/hó x 12 hó/év x 5 év =
3.120.000,- Ft), akkor 18.720.000,- Ft-ot kapunk, amely 4.080.000,-
Ft összeggel kevesebb, mint a minimális önerő esete.
A
fentiek miatt úgy érzem, sokkal jobban megéri pár évet várni,
és (a körülményekhez képest) gyűjtögetni az önerőnket, mert
így sokkal többet spórolhatunk és biztosabban megkaphatjuk a
szükséges hitelt.
Nem
beszélve arról, hogy a példánk esetében csak az első 5 évben
kell számolni havi 92.000,- Ft-os kiadással, így a hitel
törlesztése már „megúszható” 65.000,- Ft/hó összegből.
Minimális önerő esetén a hitel törlesztése havi 95.000,- Ft-os
„terhet” jelentett volna, a teljes – 20 éves – futamidőn
keresztül. Szerinted melyik megoldás éri meg jobban? Ha ezt valaki
elmondta volna Neked korábban, hogyan döntöttél volna?