6. Költégvetés készítése

Jelen bejegyzésemmel egy kicsit(?) eltérnék a "nyugdíj" témájától, de még mindig pénzügyi területen maradnék: a költségvetés készítésénél, annak fontosságánál...

Tapasztalataim szerint az emberek többsége semmiféle "költségvetést" nem készít, nem méri fel, mire költi el a pénzét, bevételeit. Ez önmagában még nem lenne gond, azonban emellé semmiféle tartalékképzés, megtakarítás(i hajlam) nem társul, így egyik hónapról a másikra élnek - ha valamiféle váratlan esemény (tartós betegség, munkahely elvesztése, tragikus haláleset) történne, összeomolhatna mindaz, amit felépítettek.

A magam részéről nagyon fontosnak tartom a költségvetés készítését, folyamatos követését, ellenőrzését, vezetését, ugyanis segítségével ésszerűsíthetjük kiadásainkat, tervezhetőbbé tehetjük a bevételeinket és kiadásainkat, kiszűrhetővé válhatnak a "felesleges" kiadások - ezáltal pénzt takaríthatunk meg, "gazdagodhatunk".

Nemrégiben találtam egy érdekes magyar(!) kedvezményezést családi költségvetés készítésére és elemzésére: a KöltségŐr alkalmazást. A program használatával önmagában is sokat nyerhetünk, ugyanis - tapasztalataim szerint - mindenben megfelel az előző bekezdésben leírtaknak, és különféle elemzések készíthetőek.

Emellett lehetőségünk van pénzt is keresni a programmal, elősegítve további gazdagodásunkat... Érdekesen hangzik?

A program jellemzői pár mondatban:

• ingyenes előregisztráció (2011. október 1-ig, így mindenféle kötelezettségvállalás nélkül kipróbálhatod);
• olcsó havidíj (várhatóan 2011. októbertől indul be élesben, attól kezdve 1.000,- Ft/hó);
• magyar fejlesztésű termék (családi költégvetés készítő és elemző program);
• nincs hálózatépítési megkötés;
• pénzügyileg önfenntartó rendszer (emiatt több tízéves működésre számíthatunk);
• bináris felépítés (egy ember alatt csak közvetlenül csak ketten lehetnek, a harmadik a következő szintre kerül);
• jutalékot 14 szintig kapunk (ennek feltétele csak a tagdíj befizetése);
• a kereset akár 1.000.000,- Ft is lehet.

Ha gondolod, olvasd el az Általános Szerződési Feltételeket, vagy nézd meg az honlapot. Amennyiben érdekelne ez a lehetőség, és szeretnéd kötelezettségvállalás nélkül kipróbálni, akkor itt regisztrálhatsz (http://app.koltsegor.hu:8080/Servlet/Registration.html?regkey=z7ky325weg9jo900gj7c).

5. Számíthatunk állami nyugdíjra?

Gondolom, az eddigi bejegyzésekből mindenki számára kiderült, hogy nagyon-nagyon foglalkoztat a nyugdíj kérdése, rengeteg pénzügyi oldalt, blogot olvasgatok ezzel kapcsolatban. Mondhatnám, igyekszem minél több információt magamba szívni...

Nemrégiben Dr. Tóth András honlapján olvastam egy találó mondatot, bekezdést a nyugdíjrendszerrel (jobban mondva a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerrel) kapcsolatban:

"Az állami nyugdíjrendszer egy piramis játék. Minden generációnak a nyugdíját a következő generáció befizetéseiből fizetik ki. Ez a rendszer remekül működik, ha a lakosság folyamatosan nő, de abban a pillanatban összeomlik, amikor a lakosság száma csökkenni kezd. Márpedig a lakosság száma csökken – 1980-óta." (http://www.tothandras.hu/blog/index/2011-07-19/isten-szindroma/)

Be kell vallanom, nagyon "megütött" ez a bekezdés: az elmúlt évek tapasztalatai alapján már tudtam, megtanultam, miként "működik" az állami nyugdíjrendszer, de furcsa (hatásos) volt így leírva látni.

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer működése a fenti idézet alapján nagyon egyszerűen bemutatható az alábbi "képlet" segítségével:

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer hosszútávú finanszírozhatatlanságát, fenntarthatatlanságát - sajnos - a fenti "képlet" alapján is be kell látnunk, különösen ha emellett figyelembe vesszük hazánk lakosságának és a népesség életkor szerinti megoszlásának alakulását. Ebben nagy segítségünkre lehet a KSH honlapján fellelhető interaktív korfa (http://www.ksh.hu/interaktiv/korfa/orszag.html), melyből érdekességként kiemeltem 3 évet:

1973-as év (születésem éve)

 

 2010-es év (az utolsó olyan év, amikor hazánk lakossága meghaladta a 10 millió főt)

 2035-ös év (ekkor már 62 éves leszek, reményeim szerint nyugdíj előtt állva)

 A fenti ábrák alapján, illetve a javasolt linken az interaktív korfát végignézve látható, hogy hazánk lakossága egyre fogy és öregszik. Ha a 2010-es évhez tartozó korfát figyelmesen megnézzük, akkor két kiugró lélekszámú korosztályt figyelhetünk meg:

• a mostani 50-60 éves korosztályt, akik a "Ratkó-korszak gyermekei";
• illetve a mostani 30-40 éves korosztályt, akik a "Ratkó-korszak unokái", azaz a fenti korosztály gyermekei.

Nem szeretnék bonyolult demográfiai fejtegetésekbe, elemzésekbe bonyolódni (nem is értek hozzá), de észre kell vennünk, hogy a "Ratkó-korszak gyermekei" pár éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt, kilépnek a járulékfizetők köréből és nincs megfelelő számú "utánpótlásuk". Emlékeztek még a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer működésére?

Ha a "Ratkó-korszak gyermekei" nyugdíjba vonulnak, akkor jelentősen csökken a járulékfizetők (amúgy sem kiemelkedően magas) száma, míg a nyugdíjasok száma ezzel arányban jelentősen növekszik. Szerintetek mit tehet az állam, ha egyensúlyban akarja tartani a nyugdíjrendszert?

• növeli a nyugdíjkorhatárt: ez a folyamat hazánkban már meg is kezdődött, ugyanis első lépésként fokozatosan felemelték a nyugdíjkorhatárt 65 évre, illetve szigorították (szinte lehetetlenné tették) a korábbi visszavonulás feltételeit (egyes források szerint a rám - azaz 1973-ban született férfira - vonatkozó nyugdíjkorhatár min. 68 év lesz);
• emeli a befizetendő nyugdíjjárulék mértékét: hazánk versenyképességét jelentősen rontaná ez a lépés, emiatt inkább a nyugdíjjárulék csökkentése várható;
• csökkenti a nyugdíjak, ellátások összegét: ezen a téren sajnos drasztikus csökkenés várható 2013-tól kezdve, amelyet a jelenleg hatályos nyugdíjtörvény (1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 12. § és 20. §) feketén-fehéren meg is fogalmaz.

A fentiek tükrében a nyugdíjrendszerünk így alakul:

Jelenleg, ha valaki nyugdíjba vonult, akkor az utolsó fizetésének kb. 63%-ára számíthat nyugdíjként (azaz nettó 100.000,- Ft-os fizetésnél kb. 63.000,- Ft-ra). A nyugdíjtörvény alapján 2013-tól kezdve drasztikusan csökken az ellátás színvonala, így nyugdíjasként már csak az utolsó fizetésünk 25-40%-ra számíthatunk. (Sőt, 2035. utáni időszakra vonatkozóan szinte semmiféle állami nyugdíjjal nem számolnak a szakemberek, hanem egyféle "nyugdíj-segéllyel" kb. 100 € - kb. 27-30.000,- Ft - értékben - lásd a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal jelentését)

Meg tudsz élni a jelenlegi fizetésed 63%-ából? Gondolom, ezt valahogy meg tudnád oldani... Hogyan érintene, ha a havi bevételed (nyugdíjad) csak a jelenlegi fizetésed 30%-a lenne? Miről kellene lemondanod?


Amennyiben nem szeretnéd, hogy nyugdíjas korodban nélkülöznöd kelljen, a megszokott, az aktív éveid során elért életszínvonalad ne csökkenjen (jelentősen), ideje cselekedned... Ha nem szeretnél szinte az életed végéig dolgozni, várva, hogy elérd az államilag meghatározott nyugdíjkorhatárt, akkor lépned kell: a nyugdíj nem kor, hanem pénz kérdése!

Keress meg bármelyik elérhetőségemen (pl. e-mailben), és üljünk le átbeszélni, hogy mindez mit jelent számodra, milyen megoldások elérhetőek, mit tudok javasolni számodra. Természetesen mindezt ingyen, mindenféle kötelezettségvállalás nélkül!